NÉGYESI GYÖRGY:  Búvárkodás a levéltárban (módszertani tanácsok)

Vegyipari biztonságtechnikus vagyok, szeretek sakkozni, érdeklődöm a magyar sakkozás története iránt. 2008-ban nyugdíjas lettem, és hátralévő időmben sakkozók életrajzi adatait kívánom kutatni.

A levéltárakban óriási információmennyiség található, azonban ezek kutatásához pontos kiindulási adatokra lenne szükség, azonban mit tegyünk, amikor a korabeli sajtóban azt olvassuk (1930-as évek eleje), Gartner Lajos (Budafok) feladványszerző féléves versenyünkön dijat nyert. Ki is Gartner Lajos?

Nézzük tehát a tapasztalataimat! A legsikeresebb kutatásom dr Paul Leóhoz fűződik. Hegedűs Géza életrajz-kötetében említi, hogy az  Újlipótvárosban családi orvosa volt, nekem pedig dr. Paul Leó neve a Budapesti Sakkör alelnökét, feladványszerzőt jelentette. Először a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár - Levéltárban kezdtem kutatni. Könyvtárossal – nem levéltárossal - hozott össze a sors. Nem jutott eszébe a megoldás (nem lehet hibáztatni, nem hiszem, hogy túl gyakran kérnék ki -1895-től van egyébként): a magyarországi orvosok név- és lakcímtára. Ezután a Magyar Országos Levéltárban (MOL) a segédleteket nézegetve a szabadkőművesek levéltárába ástam bele magam. Gazdag forráshoz jutottam: minden szabadkőműves neve szerepel a BM 1920-as névsorában - MOL P 1083 285. doboz 160.tétel (később nem, mert 1920-ban betiltották a szervezetet), s fel van tüntetve legalább a páholy neve, ahol tag volt az illető, és a belépés dátuma. A páholyok iratai, ha nem is maradéktalanul, de fennmaradtak, s gyakran található felvételi kérelem, ahol alapadatokhoz juthatunk. Megtudjuk, a keresett személy mikor született, nős-e, mi a foglalkozása, hol lakik. Innen kiindulva, némi szerencsével, a MOL anyakönyveiben kutatva megtalálhatjuk az illető szüleinek nevét. Ezután a Budapest Főváros Levéltára (BFL) anyakönyvei következnek. A szabadkőműves páholy felvételi lapjáról tudva, hol, melyik kerületben lakott az illető, annak a kerületnek az anyakönyveiben megtalálhatjuk, mikor házasodott, ill. a gyermekei nevét és születési idejét. Ez utóbbihoz már nagyobb szerencse kell, mert ha a gyermek kórházban született, akkor a kórház kerületében anyakönyvezték.

A szabadkőműves páholy felvételi lapján nemcsak a foglalkozás szerepel, hanem a diplomaszerzés helye és éve is, pl. Paul Leó Bp. 1893. Ennek alapján aztán a Semmelweis Egyetem levéltárában is megtalálhattam az illető születési s egyéb, általa fontosnak ítélt adatait. És, mint említettem, 1895 óta létezik az orvosi név- és címtár.  Ebben szintén szerepel az oklevél megszerzésének dátuma és helye (eddig én általában Pécs, Budapest, Bécs említésével találkoztam, de sokkal több lehetőség létezett). S végül, de nem utolsósorban a BFL-nek van egy társadalomtörténeti adattára, ahol sok hagyatéki ügy ügyiratszáma szerepel. Ennek révén sok ember halálozási dátumát is megtudhatjuk. Összefoglalva mindezt: tudom: Paul Leó édesapja, édesanyja, 4 gyermeke, felesége, anyósa, apósa nevét, születési idejét, helyét, a gyermekek kivételével a halálozások idejét és helyét. Egy fiú adatait nem ismerem. Megismertem dr Paul Leót mint orvost a szabadkőműves felvételi eljárás bírálói véleményeinek alapján. Ismerem a tevékenységét a szabadkőművesek között. Tehát mint embert is megismertem. Még annyit a kutatáshoz, ha valakit érdekel egy-egy páholy élete, akkor részben a MOL Szabadkőműves Levéltárához kell fordulni (részletes mutatókkal a repertórium), részben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéhez (Reform páholyról B 366/190, a szabályzatukról FSZEK B366/69; A Comenius Páholy Története 1886-1913 B 366/12; Március páholy névjegyzéke B 366/165 stb.)

Összefoglalva ha nincs semmilyen adatunk és 1850-1900 között születhetett az illető, kezdjünk a szabadkőművesekkel.

Gyakran szerencsés a dr. előtag (mint a fenti esetben is), mert orvosra, jogászra vagy egyetemi doktorra (mérnökre) utal. Az ügyvédek adatai is elég alaposan kutathatók. A Budapesti Ügyvédi Kamara rendszeresen megjelentette tagjai névsorát az I. világháború utántól egészen a II. világháború végéig (ELTE Könyvtára), de vidéki névsor is van az Országos Széchenyi Könyvtárban ill. az ELTE Könyvtárában. E névsorok annyiban nyújtanak segítséget, hogy megtudjuk, mikor nyert felvételt az illető a Kamarába. A MOL-ban többnyire megtalálhatjuk a felvételi anyagaikat az Igazságügy Minisztérium Egységes Bírói-ügyvédi Vizsgáló Bizottság anyagai között (K 631). Itt vizsgáztak az ügyvédjelöltek az egész országból. Az 1875-1882 közötti és 1913 utáni időszakok kutatását a folyamodványt beadók névmutatókönyvei segítik. A köztes időszak is kutatható, mert az 1883-89-es iktatókönyvek megvannak, és van egy 1907-21 közötti névmutató a vizsgára bocsátottak neveivel. A MOL-nak van egy még jobb forrása: MOL P 965 Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdijintézet, 1909 január 1-től működött 1953-as megszüntetéséig.

Ha kutatni szeretnénk benne a referens segitségét kell kérni (Berényi Márta), de a Kutatótermen keresztül kell leadni a kérést, mely név anyagát kérjük.

Amennyiben az országban bármely ügyvédi kamara tagja volt az illető, akkor remény van arra, hogy a nyilvántartó kartonját (tartalmazta mely kamara tagja, a születési dátumot, feleség nevét, születési dátumát, házasságkötés idejét, 18 éven aluli gyermekei nevét, születési idejét s végül ha megszűnt a tagsága annak dátumát és okát – sok esetben elhalálozás, dátummal) és külön tárolva anyakönyvi kivonatait, esetleges kérelmeit, elhalálozás időpontját találhatjuk meg. Sajnos gyakori, hogy „csak” a nyilvántartó karton van meg, s persze ez nagyon lényeges adatforrás.

A következő lehetőség, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a Budapesti Ügyvéd

Egylet 1870-72- 73 évi évkönyvei meg vannak, ahol a tagok nevei szerepelnek, nem csak pestiek, de egyéb adat nincs.

Csak egy példa: dr. Hajós Nándorról annyit tudtam: ügyvédjelölt volt az I. világháború idején egy történész feljegyzése szerint. Az ELTE hallgatói névsorait (1880 óta majd minden év meg van) böngésztem és az ELTE levéltárosai e-mail-ben válaszoltak a kérdésemre ilyen módon: Hajós Nándor (sz.: Trsztena (Árva megye), 1890. október 27.) a Budapesti királyi magyar Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának hallgatója volt az 1909/10 és 1912/13. közötti  tanévekben. 1913. január 10-én 181/1912-13. szám alatt szerzett végbizonyítványt. Az első és második jogtudományi szigorlatait 1913-ban, míg az utolsó szigorlatát 1918. január 25-én, majd pótszigorlatként február 15-én tette le. 1918. február 23-án avatták a jogtudományok doktorává. Magnifice lap (oklevél) szám: XIV. 382./1917-18.

MOL P 965 14.doboz 1. tétel 13404 és 154.doboz 2.tétel 13404 Hajós Nándor

Született 1890 október 27. Bpesti Kamarába belépett 1927.II.12 (37 évesen)

Töröltetett elhalálozás folytán 1947 X.14

Születési anyakönyvi kivonat 2 db. Trsztena izraelita hitközség ill. Namesztói izr. Hitközség. Hanz Nándor 1890.október 27 Apja neve Hanz Mór telekkönyvvivő Liptószentmiklós, Anyja neve Hanzné sz. Paszternák Berta Vizes Rét (Gömör várm.) A gyermek családi neve Hajos-ra változtatott 134703/1908.sz. BM rendelet szerint.

Segélykérelem 1942 május 27. 60 pengőt kér, 52 éves, Budapesten 16 éve működő ügyvéd, klientúrája szétoszlott, beteg. Tüdőbajos, szerény keresete helyettesitésekből adódik, napi megélhetéshez kell. Utána az elutasitás.

1944-ből október 3-án, ismét segélyt kér, ekkor már a zsidótörvény miatt törölték a Kamarából

1946 márc.1. ismét kérelem Országos Ügyvédotthon Egyesületnek válaszolnak

Végül 1947. október 14-én meghalt, ekkor ismét törlik az ügyvédek névjegyzékéből.

Azt hiszem ennél részletesebb adatforrást nem várhatunk. Megjegyzem még a Kozma utcában temették el, lásd www.oroklet.hu

Ügyvédek adatait a Magyarország tiszti név- és cimtárában is megtalálhatjuk, legrégebbi (amit én ismerek) 1847-es, 1880 után rendszeresen megjelent.

Jogi képzés nagyon sokfelé folyt az országban. Ha nem lett ügyvéd az illető, de tudjuk: hol élt és nagyjából mikor, akkor a környékbeli jogi egyetem levéltára segíthet.

Milyen lehetőségeink vannak még? Vegyük Ráday Iván esetét, aki a Pesti Hírlap csapatában sakkozott. Ma már többé-kevésbé ismerem az életútját. Ehhez is kellett szerencse. A MOL honlapján a kereső két dolgot hozott föl:  Ráday Iván pénzügyminisztériumi tanácsos lett 1946-ban, ugyanekkor az Állami Nyomda igazgatója is volt, s nyugdíjához 1947-ben a Légrády-Állami Nyomdáknál eltöltött idők beszámítását kérte. Ennek alapján a BFL Igazoló Bizottsági anyagaiban megtaláltam a nevét az Állami Nyomda Igazoló Bizottságnál és a Pénzügyminisztérium Igazoló Bizottságnál (BFL XVII.407 342/1946). Az utóbbi volt az igazi találat: szerepelt benne Ráday Iván születési ideje és helye, a felesége neve, nincs gyermeke, milyen párt és szakszervezet tagja volt, hová írt, mikor, hol volt katona (ezt a pontot nem kutattam tovább, de lenne rá lehetőség - 1900 után a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattár, 1900 előtt a Hadtörténeti Múzeum és Levéltár). A Légrády Nyomda anyagai a BFL-ben megtalálhatók.  Innen tudom, hogy Ráday Iván 15 éves kora óta dolgozott a nyomdában. Az OSZK-ban a Légrády Nyomda jubileumi kiadványában is szerepel a neve mint korrektoré.

Itt érinthetjük az internetes keresés és a halálozások problémáját. Ha valaki beírja Ráday Iván nevét a Google-ba, akkor az egyik tétel ez lesz: Ráday Iván meghalt 1945-ben mint az Állami Nyomda igazgatója, és a Kerepesi temetőben temették el. Az ilyen adatok könnyen ellenőrizhetőek, mert a legnagyobb temetőink – az Új Köztemető kivételével – rendelkeznek név szerinti nyilvántartásokkal is. (Az Új Köztemetőben csak akkor találhatunk adatot, ha a néven kívül a halálozás időpontját is tudjuk.) Ajánlatos is volt az ellenőrzés, hiszen ellentmondás van az adatok között. Az okozta a tévedést, hogy Ráday Ivánné valóban 1945-ben halt meg. Kettős sírba temettette a férje, de amikor ő halt meg, abban az időben nem temettek a Kerepesi temetőben. Jelenleg em tudom, mikor halt meg, és hová temették.

Fentebb már említettem a BFL Légrády Nyomda-anyagát. Számos ilyen cégkiadvány van, amelyekben állhatatos kutatással sok ember adatai fellelhetőek, ha mondjuk a keresett személy foglalkozását tudjuk. Ilyen volt számomra a Pesti Hirlap Sakkcsapatának a tagjai, akik közül majd 50 ember adatait ismertem. Nézzünk néhány példát: Csebis János 3994 sz.Segédkarton, Légrády Nyomda 1907.12.30-tól, tehát 1890 után születhetett. Csicsery Ferenc 3992.sz.Segédkarton gépszedő, Légrády nyomda 1905.02.27-től, tehát 1890 körül születhetett.

Már említettem a Magyarország tiszti cím és névtárát, amely szintén sok lehetőséget rejt, , mert ha állami alkalmazott volt az illető, akkor megtaláljuk hol volt alkalmazásban és ha végigmegyünk a sorozaton, akkor figyelemmel kísérhetjük az illető pályafutását és a megfelelő levéltárakban az alkalmazó szerv iratanyagában kutathatunk az illető iránt. Másik lehetőség, hogy ez az adattár az állami kitüntettek névsorát és a kitüntetés adományozásának évét tartalmazza. 1918 előtt nem csak a javaslattevő Minisztérium iratanyagában kereshetjük meg az illető adatait, hanem az Őfelsége mellett működő kabinetiroda is előterjesztést készített Ferenc József részére és ezek az előterjesztések általában fennmaradtak, ellentétben sok Minisztérium anyagával.

Az interneten a Magyar Országgyűlés anyagai - azt hiszem -1867-től 1918-ig megtalálhatók. Ha képviselő volt az általunk kutatott személy, akkor az interneten megtaláljuk a rövid életrajzát, mert legalább az országgyűlési Almanachban szerepelnie kellett, és a teljes, 1867-1918 közötti anyagot digitalizálták.

Meg kell említenem a kerületi Iparlajstromokat. Jól jönnek, ha tudjuk a foglalkozását a keresett személynek (pl. mondjuk szabó). Ill. az illető szakmai testületeknél megtalálhatjuk a tanonc, segéd és mesterképzési kartonokat, de vigyázat a születési dátumokkal, pontosítani kell minden esetben.

Kilenc hónapja vágtam bele a levéltári átképzésembe, és eddig ezekkel az anyagokkal ismerkedtem meg alaposabban.

Még néhány forrás: Érdemes foglalkozni a BFL Társadalomtörténeti adattárával: a peres és hagyatéki ügyek elég szép számmal szerepelnek benne. Hasznos a Mérnök Kamara anyagait is kutatni, bár eléggé sziszifuszi munka, de névmutatók segítenek. A BFL-nek van egy ’érettségizettek’ adatbázisa, bár még szűk körű. 1890-1900 közötti érettségizettek szerepelnek benne. Rá lehet kérdezni olyan személyekre, akik 1900-1910 között érettségiztek, mert ezen időszak adatbázisát most alakítják ki, és a levéltáros megadja az adatokat, ha már találkozott a névvel.

Nemesek ritkán fordulnak elő az én területemen, de megemlítem a MOL erre vonatkozó számítógépes adatbázisait, amelyek révén például Rakovszky Vagyon Judit adatait találtam meg. Ill.érdemes OSZK Genealógiai füzetek 1903-1914 FM3/12797 1tekercs 1903-11

Csalódtam viszont az OSZK partecédula-gyűjteményében. Rengeteg „ismerősöm” közül egyet sem találtam, még a nyomdaigazgató Ráday Ivánt sem.

Másoknak szerencsés lehet az FSZEK Budapest Gyűjteményében az Életrajzi Katalógus és az Arcképek Katalógusa

S végül két szó Gartner Lajosról. Annyit tudok róla, hogy 1923-ban váltott ki munkakönyvet. Ezt az adatot szintén a BFL anyagai, Budafok Polgármesteri Hivatal nyilvántartásai között leltem meg. Ez jó példa arra, hogy még azoknál is van remény adatok fellelésére, akiknek nem volt diplomájuk, és még csak az Iparlajstromokban ill. a megfelelő civil szervezetekben nyilvántartott mesterek sem voltak.

Mint azt említettem is fentebb az is ígéretes lehetőség, megkeresni a Kapisztrán téren a Hadtörténeti Múzeumot és Levéltárat (1900-ig találhatóak itt meg az adatok) ill. HM Hadtörténeti Intézetet és Múzeumot (1900 utáni adatok), részben a http://www.hm-him.hu/ honlapon is érdemes kutatni, második világháborús hadifoglyok, XX. Századi tisztek névsoraiban.

A zsidó származású II. világháborús áldozatok neveit tartalmazó adatbázisok.

http://www.yadvashem.org/wps/portal/IY_HON_Welcome és www.neveklarsfeld.org

BME Levéltár

Névjegyzéke mindazoknak akik a M.Kir.műegyetemen 1928. évi junius hó végéig oklevelet, abszolutoriumot, vagy oklevélhonositást nyertek Bp.Pátria, 1929

Névjegyzéke mindazoknak akik a M.Kir.József-műegyetemen 1928 júlis 1-től 1934 augusztus 31-ig oklevelet vagy oklevélhonositást nyertek. Bp. Pátria 1943

A fenti anyag 2009 elején készült, nézzük mi történt azóta

Megismerkedtem a MÁV Levéltárral, ahol ugyanúgy káderlapok vannak, csak szolgálatis tábláknak hivják őket s hozzájuk névmutatók a korai XX.századból. Lássuk pld. Beitser Ferencet:

Született 1887.10.27, Bp. Vallása izraelita, nős 1914.04.21 Himmler Erzsébet szül.1895.09.17, gyermeke Éva szül. 1915.02.14. Gépészmérnöki oklevél 4424.sz. 1909.09.29. Beszél magyarul, németül, franciául. MÁV szolgálatba lépett 1909.11.25, fogadalmat tett 1910.01.09, esküt tett 1912.03.22. 1909.11.25-1910.08.17 Szombathely s utána Budapest 1920.03.31-ig. Keresete 1911-ben 2300+900 korona, 1919-ben már 3800+1000 korona (évente)

Hasonló káderlapokat őríznek a református egyházközségi levéltárak is, ill. Bakóczi János adattárát, tőlük is lehet információkat kapni, ha lelkész az illető pld. Zagyva Imre:

Zagyva József és Szabó Csáthi Mária fia, 1809. nov. 5-én született Debrecenben (anyakönyvi adatok). 1825-be lett főiskolai hallgató a Református Kollégiumban. Két évig vidéken nevelő és Békésen rektor (az iskola vezetője). 1836-ban Berlinben tanult az egyetemen. 1837-től Debrecenben segédlelkész Szoboszlai Pap István mellett, 1842  május 1-től lelkész az Ispotálynak nevezett gyülekezetben. 1844 május 6-án feleségül veszi Sarkadi Johannát. Haláláig, 1882 február 13-ig ispotályi lelkész.

Nagyon lényeges adattárak a népszámlálási adatívek, 1941-ben volt népszámlálás és ha tudjuk hol lakott az illető akkor (Pld. telefonkönyvek alapján, vidéki telefonkönyvek Postamúzeum), akkor kis szerencse kell hozzá, hogy a megyei vagy városi Levéltárban megtaláljuk az illető lakhely szerinti népszánlálási ivét, ahol mondanom sem kell minden szükséges adat megtalálható.

De javasolhatom a választási ívek felkutatását, itt Budapesten 1935 és 1943 évekből őrződtek meg, ismét a lakcímet kell tudni és megtaláljuk az illető mely évben és HOL született

Befejezésül, a családkutatók adatforrásai, amelyekkel most ismerkedek:

Magyarország iparosainak és kereskedõinek czím- es lakjegyzéke / ... szerk. Jekelfalussy József. - Budapest : Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság, [1892]. - LXVI, [2], 2435 p.

(a szerkesztõ: Jekelfalussy József (korának ismert statisztikusa) a kereskedelmi minisztertõl kapott felkérést, hogy készítsen el egy címtárat, ami az országban élõ összes iparos és kereskedõ nevét tartalmazza. A gyakorlatban ez az arany oldalak az üzletembereket volt hivatott szolgálni a partnerek megtalálásában. Az adatgyûjtés során Jekelfalussy és munkatársai több forrást is felhasználtak. Az alapvetõek ezek közül az 1891-es népszámlálás családi ívei voltak. További forrásként említhetõek az Ipari, Mezõgazdasági és Kereskedelemügyi Minisztérium hivatalos nyilvántartásai, az iparkamaráktól és statisztikai hivataltól kapott jelentések.)

"Magyar almanach : A virilisták és Fiume vagyonos polgárságának czím- és névjegyzéke ... : A fõrendi és képviselõházi tagok névsora, valamint az ország nevezetesebb férfiainak életleirása és családi leszármazása" c. könyv

Magyar vasúti almanach és sematizmus 1911
Az annak idején nyomtatásban megjelent sematizmus elektronikus változata, 56.000 vasúti alkalmazott adataival.

Századunk névváltoztatásai : Helytartósági és miniszteri engedélylyel megváltoztatott nevek gyûjteménye, 1800-1893 / eredeti okmányok alapján összeállította a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság egyik igazgató-választmányi tagja. - Budapest : Hornyánszky Viktor, 1895. - [4], 253, [1] p. ; 23 cm